2010. április 22., csütörtök

Betegség betegség hátán :(

Kicsit elmaradtam az eseményekkel. Ennek több oka van, az egyik, ha Emma meglátja hogy a gép felé közelítek már mondja hogy : Anya nem gép!! :) A másik sajnos az, hogy múlt héten Emma elkapott egy hasmenéses vírust. Szegény elég ramatyul volt, és még láza is lett.
Mostanra azt hittük már teljesen kiheverte, már hétvégén is jól volt, erre ma reggel 8 körül elaludt a kezemben. Ilyet nagyon nagyon rég csinált, éreztem hogy baj lesz, de reménykedtem, hogy csak a front. Felébredt, 40 percet volt ébren körülbelül, mikor újra elaludt, és ezt még vagy 4 szer megcsinálta. Délután kettőig szinte alig volt ébren, akkor is csukódott le a szeme. Nagyon megijedtünk. A dokinéni is mondta hogy hívjam vissza, mert ha nem javul, akkor még ma meg kell nézetni. De kettőkor szerencsére mosolyogva ébred. Közölte: Emma, hami! Emma nem hiszti! (Hogy miről álmodhatott! :) ) Azt se bántam volna, ha hisztizik, csak legyen jobban.
Ezután evett egy kis ropit, estére újra felment a láza, és 19 órakor elaludt.
Holnap jön ki a doktornő, remélem többet fogunk tudni, mert a lázon kívül nincs egyéb tünete még.

Ez a kép a hasmenéses betegség idején készült, mint látszik az a kedvét nem tudta letörni, nem úgy mint a mai! :(

2010. április 14., szerda

Ennyire jól alszik

Szaporodnak a matricák... Az esetek nagy többségében végigalussza az éjszakát, csak korán kel! :)
A matricákat még mindig imádja, és mint a képen is látni, nagyon ügyesen csoportosítja őket. Olyan ügyes, hogy már a matricát is ő szedi le a papírról, és addig ügyeskedik, míg a legjobb helyre nem illeszti őket.

Húsvét

Nagyon jól sikerült a Húsvéti ünnep. Először reggel a nyuszi itt a lakásban rejtett el egy- két kis ajándékot, Emmának nagyon tetszettek. Aztán szüleimnél voltunk, ahol Barnival együtt keresték meg a kertben elrejtett nyuszi-fészkeket.


Jó sok ajándékot tojt a nyuszi! :)


Másnap utaztunk Ervin családjához, ahol Zsófival játszottak sokat, bár sajnos az idő már elromlott, és sokat esett az eső. Zsófinak nagyon csinos frizurája volt, természetesen Emmának is ilyen kellett.


Csak az ő haja még elég rövid, alig látszik a hajgumi:

2010. április 1., csütörtök

Hol tavasz, hol tél

Nagyon változékony idő van mostanában. Ha jó meleg van, és nem fúj a  szél, akkor nagyon sokat vagyunk lenn, és Emma élvezi a jó időt.  De sajnos van hogy esik, vagy ami a még nagyobb baj, nagyon fúja  szél. Remélem hamar beköszönt a tartós jó idő.
Hétvégén a telkünkön voltunk, Emma nagyon nagyon élvezte, rengeteget szaladgált, motorozott és segített kertészkedni is. Hétfőn pedig Apa nélkül kettesben vonattal is kimentünk. Nagyon tetszett neki a vonatozás, nekem már kevésbé, mert babakocsival mentünk, és olyan magas volt a vonat, hogy esély se volt egyedül fel-le szállni, és önként nem sokan ajánlkoznak...
Tegnap pedig elmentünk egy közeli játszóházba, nagyon profi, a legjobb amiben eddig jártunk. Itt nem szeretik ha bent van az Anyuka is, de mondtam hogy Emma elég nyuszi, azt mondta majd meglátjuk, maradhatok is.
De annyira lelkesen kezdett játszani az óvónővel, hogy gondoltam megpróbálhatjuk, és szóltam Emmának hogy kimegyek egy kicsit, jönni fogok vissza, és addig Ági néni vigyáz rá. 50 percet voltam kint, észrevétlenül kukucskálva a függönyös ablakon. Na Emma vígan játszott, beszélgetett az óvónénivel, csúszdázott, és egyszer sem kezdett pityeregni. Amikor bementem, akkor hívott játszani, de mondtam hogy én nem mehetek, ott leülök  egy székre, de úgyis megyünk haza. Természetesen esze ágában nem volt, így még maradtunk fél órát. Akkor sem látott, mert takarásban van az előtér, de tudta hogy bent vagyok. Egyszer szólított, mikor látta, hogy jön egy Apuka, de elég volt hogy mondtam neki, hogy ott vagyok, meg se nézett.
Csak úgy volt hajlandó hazajönni, ha megígértem hogy máskor is jövünk, de még így is hajkurászni kellett, mindig visszaszaladt.  Elég hihetetlen élmény volt, hogy Emma mennyire határozottan viselkedett nélkülem, és hogy milyen ügyesen elvolt. Elég ritkán vagyunk távol egymástól, de ezután ha ő is akarja, bátrabban ott hagyom majd. Szerintem már most menne, Ervinnek is elmesélte hol volt délután. Ági néni megdicsérte, mondta hogy sokat mondta Emma, hogy " Ez Emmáé", "Ez Emmáé!!" :) :), mikor meg akart szerezni valamit.


Apa nyomdokaiban:


Telken: