2010. június 30., szerda

Napjaink

Újra itt a jó idő! Nagyon vártuk már, mert ugye esőben itt bent lekötni egész nap egy két éves gyereket, szinte lehetetlen. Kel fél hétkor, reggelizik, olvasunk, rajzolunk, festünk, ugrál, babázunk, megint olvasunk és még mindig csak 10 óra! :)
Na de tegnapelőtt kihasználtuk a szép időt. Mondtam Emmának: megyünk a piacra. Rám néz, mondja  rögtön: utána játszótér!! Hinta, csúszda, hintapaci, jó lesz!! :) Így először piacoztunk, aztán a játszótérre mentünk.
Jó lesz:

Játszótér előtt tettünk egy kis kitérőt, megnéztük az új főteret, ahol a rengeteg szökőkút is épült. Hát nem gondoltam, hogy ezzel mit indítok el, ugyanis a nagy melegben a nagyik és az anyukák egy szál bugyiban hozták a piciket, és szandál, cipő le, rohangáljanak a vízsugarak alatt. Emmának sem kellett több, egyből ő is le akarta venni a szandálját, meg a ruháját, és mikor nem hagytam (kétségeim vannak a visszaforgatott víz tisztaságát illetően, úgy mint madárszaros) keserves sírásra fakadt. A száraz gyerekekkel nem akart játszani, pedig egy kislány nagyon hívta...
Aztán mentünk a  játszótérre, ami fél siker volt, mert mivel elég árnyékos, rengeteg szúnyog volt. Itthon is küzdünk velük, Emmát szeretik a legjobban összecsípkedni! :(
Itthon aztán jól belakmároztunk a gyümölcsökből: cseresznye, sárga és görögdinnye, őszi és sárgabarack, és csöves kukorica. Ezt persze nem egyszerre, bár Emmának a friss gyümölcs nagyon ízlik, jó sokat megeszik egyszerre.
Olyan ügyesen ette a főtt kukoricát, kétszer fél csövet el is rágcsált egyből:

 

2010. június 24., csütörtök

Újabb mű

Úgy látszik Emma belejött a rajzolásba. Ma az új táblájára kerítést rajzolt, ezt is segítség nélkül. Kicsit nehéz kivenni, mert előtte vizes szivaccsal törölte le a táblát, de talán a lényeg látszik.

2010. június 23., szerda

A hihetetlen festőművész

Itt ültem a  gépnél, neteztem. Emma egyedül festegetett üres papírokra. Mostanában nagyon szert festeni, szépen ecsettel, be se maszatolja a kezét. Egyszer csak odanézek, és a lenti képet látom. Akkor kezdte a haját csinálni. Megkérdeztem kit festett le. Válasz: Bácsi. Sok haja. 
Őszintén megmondom, oda se mentem az asztalhoz, semmilyen szóbeli, vagy más segítséget nem adtam. Számomra hihetetlen, így még meg is néztem hogy vizes e a festék (főleg a fej körvonalait találtam túl szabályosnak), biztos üres volt- e a lap. De az volt! :)  Úgyhogy most egy kis dicsekvés a két éves művésznő festményével, ami méltó helyet talált a  hűtőn:

Emma: Bácsi, sok hajjal , 2010



Utána persze agyondícsértem, erre gyorsan gyártott nekem még 4 lapnyi festményt, bácsit is ,felismerhetők, de azért nem ennyire művésziek. Megjegyzem, ez a fenti kép értékét nem csökkenti! :)

2010. június 21., hétfő

Betegség

Szegény Emmácska a múlt hét elején beteg lett. Semmi más tünet, csak láz, de az 2 napig 39 fok fölé ment. A lázcsillapító, a hűtőfürdő után  még hideg vizes ruhát is csavartunk rá, egész jól viselte a körülményekhez képest szegénykém. A fénykép kedvéért még mosolygott is. Sajnos az éjszakai ilyen akcióért már nem lelkesedett.
Ahogy jött, úgy el is múlt, múlt hét szerda óta láztalan, bár nem tudom ez a betegség utóhatása- e, elég nyűgös.

2010. június 11., péntek

Itt a nyár

Beköszöntött a nyár! Ami egyrészt szuper, mutatom is miért: :)


Másrészt viszont a lakásunkba éjjel-nappal nem megy 28 fok alá a hőmérséklet.
Így Emma igencsak megizzad alvás alatt, és a haja újra göndörödik. Mai délutáni alvásból ilyen séróval kelt fel:

Emma mondások

Annyira aranyos dolgokat mond már, napról napra ügyesebb és egyre több összefüggést lát át.
Egy két aranyos mondása az elmúlt hónapokból. Amúgy egész nap be sem áll a szája, jó hallgatni a csacsogását.

Nagyon hideg van, esik az eső, mi lenn vagyunk a  lépcsőházba. Emma kinéz , meglátja az autónkat:
-Mienk autó fázik.-mondja és szomorú képet vág hozzá

Piknikezünk, várjuk haza Apát.
- Hol Apa? Merre jár?

Kint van az erkélyen, a kis kádjába mártogatja a játékait, pillanatra bejövök, mikor visszamegyek elmeséli mi történt:
-Emma kidob zümit!
-Milyen zümit?
-Emma nem akarta! Zümi rászáll Emma keze, jaj potty, Emma hopp (itt meglóditja a kezét) kidobta zümi.

Ledől a torony, amit épített:
-Apaaaa, segíts! Emma pici, Emma nem tud tornyot építeni. Emma nagy lesz, épít torony, jó lesz! :)

Véletlenül pelusba ment a kaka:
 -Anya, mi eeeezzzz??? Lemondóan sóhajt: biztos kaka! :)