Emma a szilvesztert egész jól viselte, már este felkészítettük rá, hogy nagy hangzavar lesz. Az éjféli legdurvább részt végigaludta, de aztán elég sokszor ébredt, melléfeküdtem, és úgy már hamar visszaaludt.
Két Ünnep között Ervin nem volt itthon velünk, de most csütörtökig itthon lesz, ezt Emmával ki is használják, rengeteget játszanak.
Sajnos Emma most extra anyás, főleg este és éjjel, egyfolytában látni akar! De napközben is jobban ragaszkodóbb. Remélem enyhülni fog, mert nehezen viseljük mikor megállás nélkül kántálja nyüszögve, hogy Anyu, Annyúúú, Anyúúúcika.
Még egy rossz szokást felvett, amit, mivel próbálok objektív naplót vezetni, le kell írnom. Ha rászólunk, és mérges lesz, akkor felénk lendíti a kezét, vagy mondja, hogy "csíp". Igazából megütni nem mer minket (a keze általában hozzánk sem ér), de ezt is elég szigorúan vesszünk, és bizony keményen rászólunk, az elején sírva fakadt ilyenkor :(, most már pár másodperc múlva odasomfordál és puszit ad. Remélem hamar leszokik erről, látom hogy nem tudja máshogy levezetni a dühét, idővel talán jobb lesz.
Amúgy egyre ügyesebb. Nagyon szereti a zenét, sokat hallgatunk, és vannak kedvenc számai. Három is, naponta többször is meg kell őket hallgatni.
Alábbi módon kéri őket
- "Máni, máni, máni" ( ez az Abba együttes Money , Money száma, Emma még a dallamot is tökéletesen utánozza, és az angol kiejtése, perfekt! :) )
- "Tom-Tom-Tom" (ez a Alma együttes Ma van a szülinapom, remek a hangulatom-tom-tom )
- "Elment csip csip" ( ez az elment a madárka)
