Tegnap lementünk sétálni, nehezen bírja Emma, ha nem levegőzünk egyet. Egészen a kecske-út feléig eljött, mikor is jött az első hideg szélroham. Akkor közölte: haza! :) Na de csak megetettük a kecskéket, akiktől Emma tart egy kicsit, mert szinte vérre menő küzdelmet folytatnak a jobb falatokért, aztán indultunk haza.
Mikor végre bent voltunk a meleg lakásban, mondtam Emmának bújjon be a pokróc alá, hoztam az előmelegített váltás zoknit, és én is iszkoltam mellé!
Ilyen piros lett a kis arca:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése